A napokban azon álmélkodtam, hogy a tudósok milyen sok rendkívül hatékony vízhatlan terméket, például esőkabátokat, repülőgép alkatrészeket, tudtak kifejleszteni azáltal, hogy tanulmányozták a lepkék szárnyainak felépítését. Azután eszembe jutott, hogy én is sokat tanulhatok a természetből és elkezdtem tanulmányozni a gyümölcsfákat.
Megtudtam, hogy minden egyes gyümölcsfának más fajta talajra, más-más mennyiségű nedvességre, napfényre és beporzóra van szüksége. Ebből rájöttem, hogy minden egyes projektet saját jellemzői alapján kell megvizsgálni, hogy megtudjuk, melyiknél mire van szükség. Fontos megismerni a projekt helyszínéül szolgáló környék helyzetét. Éppen ezért az új cégek sok pénzt fizetnek tanácsadóiknak, hogy segítsenek megállapítani, hogy mi működik jól a terjeszkedésre kiszemelt területen.
A termés begyűjtéséhez türelem kell, a facsemete 2-5 év után hoz először termést, és ugyanennyi idő kell egy új vállalkozás beindításához is. Miközben a gyümölcsfa növekszik, védelemre van szüksége a veszélyek, a kártevők, a szélsőséges időjárás, a szárazság, az árvíz, vagy a túlsásogasan sok vagy túl kevés napsütés ellen. Mindig a kezdet a legnehezebb. Minden vállalkozás indulásakor sok odafigyelésre és törődésre van szükség. Vígasztaló azonban tudni, hogy idővel a helyzet könnyebb lesz, ahogy a „fa“ növekszik és erősödik.
És akkor nézzük a beporzás szexi témáját. Ennek lényege persze a következő nemzedék öröksége, amit hátra akarunk hagyni számukra. A legtöbb gazda méheket használ a beporzásra, de persze vannak más rovarok, sőt madarak is, amik megteszik ezt. Nekünk is nyitottnak kell lennünk az új lehetőségekre. Amikor a virág kinyílik, nem tudja, hogy valaha beporozzák-e, de mindenesetre készen áll rá. Tavasszal a gyümölcsfák virágba borulnak, ami piknikre csalogat bennünket, a költőket pedig írásra ihleti.
Megtudtam, hogy kétféle gyümölcsfa létezik. Az önporzóak, mint a barack és a kétlakiak, mint az alma. Azonban az önporzóak esetében is jobb, ízletesebb gyümölcsöt kapunk, ha egy másik forrás porozza be a fát. Ez olyan, mint amikor külső segítséget kapunk, hogy projektünk még gyümölcsözőbb legyen. Aki mindent maga akar elvégezni, egy idő után kimerül a próbálkozásban. Egy vállalkozás sikeréhez csapatmunka kell.
A gyümölcstermesztők különösen figyelnek erre és a többivel kompatibilis fákat ültetnek a növekvő csemeték mellé. Sokan vadalmát ültetnek melléjük, mert ezek tudvalevőleg minden pollent befogadnak. A vadalma önmagában túl keserű ahhoz, hogy megegyük, ugyanakkor a közelségétől a többi fa gyümölcse édesebb lesz. Ez olyan, mint amikor a jó ötletek vagy eredmények a legváratlanabb forrásból érkeznek. Álljunk készen a meglepetésekre!
Idős japán szomszédom megkért engem és még néhány barátot, hogy segítsünk neki a barackfáival. A fák éppen virágoztak és itt-ott a gyümölcskezdemények is megjelentek már. „Ahol három kezdeményt láttok egy ágon, kettőt törjetek le és dobjátok el,“ magyarázta. Akkor ez pazarlásnak tűnt, de az eredmény mégis az lett, hogy az ág egy hatalmas barackot hozott három kicsi helyett. Ez a koncepció nagyon elgondolkoztatott. Eszembe jutott, hogy milyen fontos a legfőbb célunkra összpontosítani.
Ahhoz, hogy igazán gyümölcsözők legyünk, olyanná kell válnunk, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejében megtermi a gyümölcsét. 1 Fontos, hogy megkapjuk a lelki táplálékot a forrásunktól. Ha mobiltelefon akkumulátorok lennénk, akkor rá kellene csatlakoznunk az elektromos hálózatra, hogy feltöltődhessünk. Ha szőlőtövek lennénk, akkor a földbe kellene eresztenünk a gyökereinket. Emberként az erőnket és lelki táplálékunkat a forrásból, a Teremtőnktől kapjuk. Ezt pedig olvasással, Isten Igéjén való elmélkedéssel érjük el imában. Ekkor mi is gyümölcsöt termünk a lélekben, amelyek a szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hűség, gyengédség és mértékletesség. 2 Ettől lesz minden vállalkozásunk sikeres.