Skip to content
A végső következtetés

A végső következtetés

Marie Alvero

A Prédikátor könyve csodálatos olvasmány, amikor elárasztanak az élet nagy kérdései – mi az élet értelme, mit akar tőlem Isten, hogyan kéne reagálnom erre vagy arra a hel... »

Ciklusok

Ciklusok

Marie Alvero

Ma az íróasztalomnál ülök, és talán az egyik utolsó legszebb nyári napot csodálom az ablakon át. A jövő hétre már hidegfront várható, és én már most készülök az elkerülhe... »

Viharos tengerek

Viharos tengerek

Marie Alvero

”Ismerem a békességet Bár szívem s testem elhal A lelkemet horgony tartja Velem minden jól van.” Újra és újra ezt a régi himnuszt énekeltem, remélve, hogy szavai békesség... »

Elsőképpen a megbocsátás

Elsőképpen a megbocsátás

Marie Alvero

Az egyik történet Márk evangéliumában egy béna személyről szól, akit Jézus meggyógyított. Annyira zsúfolt volt a szoba, ahol Jézus tanított, hogy a férfi barátainak meg k... »

A házasság nem egyszerű

A házasság nem egyszerű

Marie Alvero

Közeleg a Valentin-nap, és én az üdvözlőlapok sorát böngészve keresem a megfelelő kártyát, amit a férjemnek adhatnék a 20. közös Valentin-napunkra. Olyan kártyát keresek,... »

Két titok

Két titok

Marie Alvero

Mindenkinek saját elképzelése van a békéről és az elégedettségről. E két kifejezést számomra a zöld dombok képe illusztrálja a legjobban, középen egy gyönyörű kis kertes... »

Kűzdj meg a mával

Kűzdj meg a mával

Marie Alvero

Fiatalkoromban rengeteg időt kellett tömegközlekedési járműveken utazással töltenem. Lengyelországban a buszok gyakran annyira tele voltak, hogy a tömeg konkrétan úgy tar... »

A Biblia és Te

A Biblia és Te

Marie Alvero

Néhány évvel ezelőtt rájöttem, hogy felületes a kapcsolatom a Bibliával. Döbbenten ismertem el, hiszen egész életemet a Biblia követőjeként éltem le. Sok verset, történet... »

Kicsiny fénysugarad

Kicsiny fénysugarad

Marie Alvero

Néhány héttel ezelőtt, egy péntek este a férjemmel úgy döntöttünk, hogy felállítunk néhány kényelmes széket a kocsibejárón, és tudattuk a szomszédokkal, hogy ott leszünk... »