József és Mária, Jézus földi szülei nagyon más világban nőttek fel a miénktől. Valószínűleg nagyon fiatalok voltak, amikor eljegyezték egymást. Abban az időben, az ókori Izraelben, ha egy férfi el akart jegyezni egy hajadont, egy levelet vagy egy darab pénzt, mindegy mekkora értékűt, adott neki, személyesen vagy egy közvetítő segítségével. Ezen kívül tanúk előtt határozottan ki kellett jelentenie, hogy szándékában áll elvenni a lányt feleségül. Az eljegyzés alkalmával állapodtak meg és készítették el a házassági szerződést. Az eljegyzést követően a nő már hivatalosan a férfi feleségének számított.
Máriát a Józseffel való eljegyzés és szerződéskötés után látogatta meg Gábriel arkangyal, hogy közölje vele, Isten fiát fogja hordani a méhében, aki a Mindenható Isten Fia lesz. Mária megkérdezte, hogyan foganhatna ő, hiszen még szűz volt. Gábriel elmagyarázta neki, hogy a Szent Lélek száll majd rá és a Magasságos ereje árnyékozza be. Gábriel azt akarta ezzel mondani neki, hogy a gyermek és a terhesség Istentől való és semmi köze nincs az emberhez. 1
Egyértelmű, hogy ekkor Máriának döntenie kellett. Teherbe fog esni az eljegyzési időszak alatt, mielőtt még a férjéhez költözne. Amennyiben beleegyezik abba, amit az angyal mond, a legjobb esetben is kétségbe fogja ejteni jövendőbeli férjét, súlyos csorba esik a jó hírén, szégyenbe hozza szüleit és családját és veszélybe kerül a helye a falu közösségében. Mária elfogadta ezeket a következményeket, amikor azt mondat, hogy „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” 2 Ehhez a döntéshez óriási hit kellett!
A döntésnek valóban komoly következményei lettek. Józsefet rendkívüli módon feldúlta Mária terhességének híre. A Szentírásban azt olvassuk, hogy József ezeket az információkat „végiggondolta magában,” 3 azaz elmélkedett, gondolkozott róluk. A szóban forgó részben a „gondolkodásként” fordított eredeti görög szó jelentése „szenvedély, düh, fokozódó düh”. Semmi oka nem volt, hogy ne azt gondolja, hogy Mária egyszerűen hűtlen volt hozzá és megszegte neki tett házassági fogadalmát, azaz paráználkodott. József egy hétköznapi férfi volt. Érthető, hogy dühös és csalódott volt.
A Bibliából azonban megtudjuk, hogy József igaz ember volt. Nem akarta nyilvánosan megszégyeníteni Máriát, így elhatározta, hogy csendben elválik tőle. Döntését követően történt, hogy álmot látott, amiben egy angyal elmagyarázta neki, hogy a születendő gyermek a Szent Lélektől van és, hogy ne féljen feleségül venni Máriát. Józsefnek ezen a ponton döntenie kellett: Higgyen az álomnak? Máriához hasonlóan neki is hitre volt szüksége a helyes döntéshez. Isten megmutatta neki, hogy mit kellene tennie, de a döntést neki kellett meghozni: Hinni fog Istennek és bízik Benne vagy sem? Hála Istennek megvolt a hite és bátorsága, hogy elfogadja, amit Isten mutatott neki és aszerint cselekedjen.
József és Mária is hihetetlen személyes dilemmával álltak szemben és döntésükkel mindketten erős hitről tettek tanúbizonyságot. Mindketten úgy döntöttek, hogy a kockázatoktól függetlenül Istent fogják követni, és döntésük eredményeként Isten őket használta fel, hogy beváltsa a világnak tett ígéretét.
Persze senki sem tudja, hogy Mária pontosan hogyan is fogant meg, mint ahogyan azt sem tudjuk, Isten miként teremtette a világegyetemet. Azt viszont tudjuk, hogy Isten egy olyan embert teremtett, aki isteni és emberi természettel is rendelkezik, aki teljességes Isten és teljességgel ember is volt egy személyben. Ilyen soha nem történt még és soha nem is fog. Lukács egyszerűen azt mondja, hogy a Szent Lélek, azaz Isten hatalma, szállt Máriára és beárnyékolta őt. Ugyanezt a szót használta, amikor Jézus átváltozásáról írt, amikor hang hallatszott a felhőből ezt mondva: „Ez az én szerelmes Fiam, őt hallgassátok.” 4 Isten lelke beárnyékolta Máriát és megszületett a Kiválasztott, az Isten-ember, Jézus Krisztus.
József engedelmességének volt köszönhető, hogy Mária gyermeke Dávid fiaként született meg. 5 Jézus, Isten Fia pedig engedelmeskedett Atyja akaratának és lehetővé tette az emberiség megváltását 6.
Előfordul velünk néha, hogy nehezünkre esik engedelmeskedni Isten gyengéd noszogatásának. Amikor ilyen történik, emlékezzünk Máriára és Józsefre. Isten időnként arra szólít fel minket, hogy hit által elinduljunk és kövessük az Ő Lelkét, amerre vezet. Az eredményt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy jó lesz.