Sérgio komoly anyagi gondokkal küzdött. Tetemes kölcsönt vett fel valutában, azonban a jelentős árfolyam ingadozások miatt az adósság teljes vagyonának majdnem kétszeresére növekedett.
Sérgio legfőbb hitelezője saját, igen tehetős apósa volt, aki egy nap a következőket mondta Sérgionak: „Tudom, hogy nehéz időket élsz, és én segíteni akarok neked. Nem kell többet fizetned a havi törlesztéseket a kölcsönvett pénz után. Az egész adósságodat elengedem.”
Ez óriási segítség lett volna Sérgio számára és talán a többi adósságát is rendezni tudta volna anélkül, hogy elveszítené vagy csődbe juttatná a cégét, azonban Sérgio nem fogadta el az ajánlatot.
„Nem engedhetem meg, hogy ezt tegye, Uram. Ez elvi kérdés. Mindent vissza kell fizetnem, amivel tartozom.”
Az idős férfi egy darabig még próbálta győzködni a vejét.
„Amit havonta fizettél nekem még a kölcsönadott összeg után járó kamatokat sem fedezte. Arról nem is beszélve, hogy az egyetlen lányom férje van. Amikor meghalok, és ez nem lesz olyan soká, mindenem az övé és a tiéd lesz. Ez nem elvi kérdés, hanem büszkeség.”
Sérgio azonban hajthatatlan volt és mindent megtett, hogy visszafizesse az apósától kölcsönvett összeget. Végül csődbe jutott, elveszítette a cégét és ezzel együtt majdnem mindenét.
Természetesen meg kell próbálnunk kifizetni adósságainkat, azonban Sérgiohoz hasonlóan sok ember visszautasítja az Isten által oly nagylelkűen felajánlott kiutat és megpróbálja saját maga rendezni a kárpótlást. Jó cselekedetekkel, áldozathozatallal, önmegtagadással megpróbálják megfizetni a megfizethetetlent, amikor pedig Jézus váltságával új életet kezdhetnének.
Jézus minden embernek teljes bocsánatot ajánl. Egyetlen dolgot kell tennünk: elfogadni.