Bárkit megkérdezel, az fogja mondani, hogy a mai világ nagyban eltér szüleink és nagyszüleink világától. Ebben az a legérdekesebb, hogy nem újkeletű érzésről van szó. „Az idegrendszeri betegségek növekedése… a modern életvitel miatt az emberekre nehezedő követelményekkel magyarázható,“ állt egy, a XIX. században megjelent újságcikkben. 1 „Vége a régi csendes napoknak,“ siránkozott William Smith csaknem 130 évvel ezelőtt. „A modern élet zsongásából hiányzik az elődeink életére jellemző csend és nyugalom,“ 2
Amellett, hogy a világ folyamatosan változik, az életünknek is megvannak a maga időszakai, kihívásai és lehetőségei. Megtesszük a tőlünk telhetőt, hogy kezeljük a stresszt és jó döntéseket hozzunk, de nem tudjuk, hogy mit tartogat a jövő. Múltbeli teljesítményünk azonban nem garantálja a sikert a jövőben. Néha a fenti szerzőkhöz hasonlóan úgy érezzük, hogy jobban járnánk, ha le tudnánk lassítani az időt.
Amikor minden változik a világon, amikor fokozódik a feszültség és elveszettnek érezzük magunkat a feltérképezetlen vizeken, mindig számíthatunk soha sem változó Istenünkre. Ő mindig állandó. Ő pontosan olyan ma, mint amikor a földön járt és pontosan ilyen lesz holnap is. 3 „De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.“ 4
Bár nem tudjuk, hogy mit tartogat számunkra a jövő, bizonyosak lehetünk benne, hogy Isten soha nem fog elhagyni minket és mindig a segítségünkre lesz, amikor szükségünk van rá. „Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!“ 5