A történelem során az emberek mindig örömünnepléssel jelölték meg a fejlődés szempontjából kiemelkedő pillanatokat, a győzelmeket és a jeles alkalmakat. Ezek egy része a mai napig fenmaradt. Ilyenek például, a születésnapok, évfordulók, diplomaosztók, előléptetések, a húsvét vagy a karácsony.
Számunkra, akik keresztények vagyunk, Isten megismerése mély és maradandó örömöt hozott. Állandóan és örökké van okunk ünnepelni, ami a mennyben is az örökkévalóságig folytatódni fog.
Az életben, az üdvösség csodálatos ajándékán kívül rengeteg más okot is találhatunk az ünneplésre. Még az apró dolgok is megérdemlik az ünneplést, mert az örvendezés növeli a morált. A mulatságon túl pedig, még rengeteg további csodálatos érték rejlik az örömünneplésben.
Íme, öt ezek közül, ami a hasznodra válhat.
Az ünneplés bizonyságot tesz és elismeri Isten jóságát.
A lelked számára egészséges olyan dolgokra gondolni, amelyek jók, és a Biblia is arra tanít, hogy az ilyen dolgokra összpontosítsuk gondolatainkat: “Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.” 1.
Felgyorsult életünkben számos kihívás vesz körül. Míg az egyik dologtól a másikig jutunk, könnyen figyelmen kívül hagyjuk a jó és a szép dolgokat, megfeledkezünk a csodálatos és figyelemre méltó történésekről, amelyeket megünnepelhetnénk. Könnyű úgy belemerülni a világ hétköznapi ügyeibe, hogy közben szem elől veszítjük Isten jóságát.
Valaki egyszer azt mondta nekem: “Amint kihúzok egy dolgot a tennivalóim közül, másik három veszi át a helyét!” Veled nem így van? Mindig ott a kísértés, hogy gyorsabban fussunk, és megpróbáljunk még több dologra időt szánni. De ez nem megoldás. Ahogy a klasszikus idézet mondja: “Az élet egy maratonfutás, nem pedig egy sprint”.
Amikor ünnepséget tartasz a jó hírek, eredmények, győzelmek és áttörések alkalmával, erősödik a hited is. Ez egyben bizonyságtételként is szolgál azokról a csodálatos dolgokról, amelyeket Isten tesz érted és másokért. A körülötted lévő emberek pedig, szintén örülnek, amikor látják, hogy másokkal jó történik. A Biblia is azt mondja, hogy örüljünk mások örömének és szerencséjének. “Örüljetek azokkal, akik örülnek.” 2
Az ünneplés kiemeli az általad vagy mások által elért mérföldkő jelentőségű eredményeket.
Fontos, hogy meg tudd osztani valakivel, amikor elérted életed egyik célját, még akkor is, ha ezt egyszerűen csak telefonon vagy csevegésen keresztül teszed, vagy akár csak a közösségi médiában értesíted barátaidat.
Néha, amikor a barátaim vagy ismerőseim eredményeiről hallok, látom mekkora mérföldkövet léptek át az életükben, és mekkora erőfeszítés és kemény munka árán érték azt el, remélem, megállnak, hogy fellélegezzenek és örüljenek a sikerüknek.
Mindenkinek szüksége van arra, hogy elismerjék a törekvéseit. Érdemes megállítani a rohanó tempót, hogy kimutasd megbecsülésed egy-egy győzelemért, legyen szó akár a saját, vagy szeretteid életéről. Érdemes időt szakítani rá, hogy elismerd és értékeld a saját, vagy mások érdemeit.
Az ünneplés természetes szünetet biztosít elfoglalt életünk két projektje között.
Az ünneplés arra késztet, hogy végiggondold milyen messzire jutottál. Segítségével helyet adhatsz az örömnek, hogy kifejezésre juttasd mit jelent számodra egy projekt befejezése. Ha elmulasztod, az új teendők listája alatt észre sem veszed majd milyen könnyen elveszítheted a győzelem örömét.
Ha valamiért nagyon keményen megdolgoztál, meg kell állnod, hogy legalább egy kicsit sütkérezhess abban a tudatban, hogy elvégezted a feladatod. Megcsináltad! Befejezted! Elérted a célodat! Az ünneplés az, ami a legnagyobb valószínűséggel segít felismerned, hogy a célodra fordított idő, energia, kemény munka, pénz stb, teljes mértékben megérte. A befektetésed megtérült.
Vedd számba a sikereidet és győzelmeidet.
Amikor hegyet mászol, és már órák óta úton vagy, elfáradtál és mindened fáj, segít, ha lenézel a hegyről, hogy megláthasd, milyen messziről indultál. Ugyanez vonatkozik az életcéljaidra is. Elégedettséggel és jó érzéssel tölt el, amikor nyomonköveted saját utadat, és felméred teljesítményedet. Megerősíti az önbizalmadat, hogy tudd, el fogsz jutni a következő állomásig is, és végül eléred a kitűzött célt.
Elég könnyű dolog emlékezni arra, hogy mit csináltál a múlt héten vagy a múlt hónapban, de ahogy a hónapok elrepülnek, egyre nehezebb visszaidézni az akadályokat, amiket a célod érdekében át kellett ugranod. Pedig éppen az átugrott akadályok azok a győzelmek, amelyek megérdemlik az ünneplést, és néhányunk csak úgy tud visszaemlékezni a történtekre, ha lejegyezzük azokat.
Néhány hónap vagy egy év távlatából, a feljegyzéseidet visszaolvasva, valószínűleg meglepődve látod majd, hogy mi mindent tettél. Ahogy az áldások számbavételével erősíted a hitedet, ugyanezt éred el a győzelmek és a fejlődés lépéseinek számbavételével is.
Jó dolog a győzelem mámorában úszni, még ha csak egy aprócska győzelemről is van szó. Növeli az önbecsülést és az önbizalmat a következő célok kitűzéséhez, amikor elismerésre kerül az, amit te vagy mások sikerre vittek. Ez a taktika különösen fontos, amikor gyerekek eredményeiről és fejlődéséről van szó.
Az ünneplés olyan, mint egy fajta “mézesmadzag”, amit előrevetíthetsz egy-egy project befejezésére, vagy egy cél elérésének idejére.
Erőt adhat, ha van mire előretekinteni. Ha tudod, hogy a feladat végeztével ünnepelni fogsz, az öröm vagy a mulatság előrevetítése megadhatja azt a lendületet, amire szükséged van ahhoz, hogy elérd a célvonalat. Vannak, akik a célvonal mellé előre kitűznek maguknak jutalmakat, extra juttatásokat is, olyan dolgokat, amelyeket különösen élveznek, aminek örülhetnek majd, miközben egy fárasztó munkával vagy projekttel kűzdenek.
Isten azért teremtette az embert, hogy ünnepeljen. Arra utasított minket, hogy dicsérjük és dicsőítsük Őt a csodálatos dolgokért, amiket tett, “magasztaljuk Őt hálaadással.”3 Ez egy parancs az ünneplésre!
Még Isten is ünnepel. A Biblia azt mondja, amikor a világot teremtette: “látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. … Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.”4 Ha még Isten is tud időt szakítani arra, hogy átnézze a keze munkáját és kipihenje a fáradozását, akkor bizonyára mi is tudunk időt szakítani rá.
„Mi van akkor, amikor a dolgok nem mennek jól?” – kérdezheted. Vagy úgy érzed nincsen semmi monumentális, amit megünnepelhetnél. Nos, még ilyenkor is leáshatsz egy kicsit mélyebbre, hogy megtalálj egy rejtőzködő “ünnepi ékszert”, egy olyan eseményt, ami bár rendszeresen történik, mégse vetted még soha a fáradtságot, hogy kifejezetten megünnepeld.
Néhány nappal ezelőtt olvastam ezt a megragadó történetet Mike Robbins-tól:
Pár éve történt Houstonban, hogy a Chevron egyik rendezvényén tartott előadásom után taxiba ültem a repülőtér felé és a taxisofőrrel érdekes beszélgetésbe elegyedtünk. Szó esett életről, családról, az amerikai kultúra állapotáról, és elmesélte, hogy eredetileg Etiópiából származott, de már körülbelül húsz éve élt az Egyesült Államokban.
Amikor megkérdeztem, hogy mi a véleménye az amerikai kultúráról – tekintve, hogy nem itt nőtt fel – hosszú szünetet tartott, majd visszakérdezett: “Lehetek őszinte?” “Természetesen.” – válaszoltam. Mire ő azt mondta: “Azt gondolom, itt a legtöbb ember úgy viselkedik, mint az elkényeztetett kölykök”..
“Miért mondod ezt?” Kérdeztem, kissé meglepődve a válaszán.
“Mike, én Etiópiából jöttem! – mondta – Itt minden nap egy jó nap! Nem értem, miért nem járkálnak itt az emberek hálából feltartott kezekkel, azt kiáltva: ‘KÖSZÖNÖM! KÖSZÖNÖM! KÖSZÖNÖM!'” 5
Nem igaz? Különösen nekünk, akik ismerjük Istent, felemelt kézzel kellene járkálnunk, hogy újra és újra megköszöjük Neki mennyire áldottak vagyunk.