Nem tudom, nálatok miként van, de én pontosan tudom, hogy milyennek képzelem a tökéletes karácsonyt. Talán a te fejedben is létezik a tökéletes fa és tudod milyenek a tökéletes díszek, vagy, hogy melyik a legideálisabb ünnepi úti cél, a tökéletes karácsonyi vacsora,  ital, torta vagy bármi is legyen, ami számodra az ünnepet jelenti. Lehet, hogy fontos számodra, hogy szóljon a zene az ajándékbontásnál, és hogy pont azt kapd, amire számítottál.

Az én karácsonyaim szinte soha nem voltak tökéletesek. Természetesen szépek és örömtelik voltak, tele csodálatos emlékekkel, de az elmúlt néhány évre leginkább a csendes vagy kaotikus jelzők illenének. És bár egyik sem tekinthető a tipikus vagy idilli ünnepnek, mindegyik tartogatott különleges kincseket számomra.

Nem olyan régen döntöttem el, hogy a karácsonynak nem kell tökéletesnek lennie. Nem kell, hogy agyoncsapjon a varázslat, ameddig megtalálom benne a szeretetet, a boldogságot és megünnepelhetem Jézus születésnapját.

Végtére is az első karácsony is elég zűrös volt. Amennyiben „tökéletesen“ akarnánk ünnepelni, hajléktalanok és fáradtak lennék, útban egy másik város felé pusztán azért, hogy befizethessük az adónkat. Ez semmilyen szempontból sem hangzik túl tökéletesnek. Ehhez vegyük még hozzá a szülést, a tehenekkel és birkákkal töltött éjszakát és körülbelül le is írtuk, hogy milyen lenne életem legrosszabb napja.

Isten azonban mégis különlegessé varázsolta azt a bizonyos napot, amikor angyalok jelentek meg a pásztoroknak és egy új csillag vezette a bölcseket az újszülött Királyhoz. Biztos vagyok benne, hogy Mária és József mindig nagy becsben tartották azt az őrült éjszakát és számtalanszor elmesélték a csodálatos történetet magának Jézusnak is gyerekkorában. Az élet manapság is hasonlóan zűrös tud lenni, de Jézus mindig feltűnik benne és hozzáteszi azt a bizonyos különleges érintést, amit csak Ő adhat.

Amikor letört vagyok a karácsony alakulása miatt, mindig segít, ha magam helyett valaki másnak a bajaival, illetve azok kiküszöbölésével kezdek el foglalkozni. Gyerekkoromban a családommal rendszeresen jártunk különböző idős otthonokba karácsonykor. Olyan csodálatos volt látni az örömöt a nézők arcán! Már azzal felvidámítottuk az otthonok lakóit, hogy elmentünk hozzájuk, mert így már nem voltak egyedül és nem érezték azt, hogy mindenki megfeledkezett róluk. Énekeltünk nekik, karácsonyi üdvözlőlapokat adtunk át vagy egyéb apróságokkal kedveskedtünk.

Semmi baj nincs azzal, ha valaki szeretné gyönyörűvé varázsolni a karácsony ünnepét vagy megtartani a hagyományokat, amik különlegessé teszik a napot családunk vagy barátaink számára, csupán emlékezzünk, hogy a szépséget a káosz közepette is megtalálhatjuk! Isten sokszor bukkan fel a legtökéletlenebb helyzetekben, éppen úgy, ahogy abban a bizonyos istállóban tette olyan sok évvel ezelőtt, ezzel is segítve nekünk, hogy ne feledkezzünk meg arról, amitől a karácsony igazán csodálatos.

A jelen cikk írása közben rákerestem a tökéletlen karácsony kifejezésre az Interneten és örömmel láttam, hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal. Olyan sok, egészen eltérő hátterű és korú ember fedezte már fel, hogy mennyire fontos beérni egy tökéletlen karácsonnyal.

Gordon Flett professzor a kanadai York Egyetemről egy érdekes gondolatot fogalmazott meg: „A karácsony hatalmas kulturális elvárásokkal jár a tökéletességet illetően. Fogyasztói társadalmunk azt sugallja, hogy tökéletesen kell kinéznünk, tökéletesen kell teljesítenünk és akkor tökéletes lesz az életünk. Az emberek olyan sokat fáradoznak azért, hogy mindezt elérjék. Az ünnepek beköszöntére pedig teljesen kiborulnak.”

Egy Sarah nevű blogger azt írta „Néha az embert beszippantja a Pinterest karácsony. A tökéletes, dizájner karácsony.“ Valami olyasmi lehet e mögött, hogy ha szépen feldíszítünk mindent, akkor biztos az ünnep is szép lesz és a környezet kinézete mutatja meg belső békénket és örömünket, és valahogy ezzel védekezünk saját tökéletlenségeink ellen. Idén egy tökéletlen karácsonyt fogok ünnepelni. Lehet, hogy ezt senki sem fogja megosztani a Pinteresten vagy lájkolni a Facebookon, de attól én még itt ülök ezer mini gyertya ragyogó fényében és élvezem a tökéletlen karácsonyomat tökéletlen családom gyűrűjében. Valahogyan minden olyan titokzatosan nyugodt és ragyogó.”

Karácsonykor Jézus földre jövetelét ünnepeljük, aki elég tökéletlen világba érkezett azon a napon, de szeretete és születése mégis felejthetetlenné tették azt a bizonyos napot. A legjobb karácsonyi emlékek nem feltétlenül a tökéletesen alakult pillanatok, hanem sokszor éppen az informális tettek, például a családunkkal való együtt lustálkodás, amire szívesen emlékszünk. Amikor belegondolunk, hogy mennyi mindenért hálásak lehetünk, igazán élvezhetjük tökéletlen karácsonyunkat.

Egy másik blogger csodálatos gondolatával búcsúzom: „A karácsony nem a tökéletességről szól. Hanem arról, Aki megmentett bennünket a lehetetlen tökéletességre való igénytól.”