MR. Örökkévalóság

A lányom egyszer megkérdezte, hogy megbántam-e, hogy az életemet a keresztény szolgálatnak szenteltem.

„Egy cseppet sem,“ – válaszoltam neki. „Az a lényeg, hogy mindvégig az örökkévalóságon tartottam a szemem.“

Az „örökkévalóság“ szót egy elképesztő férfi, Arthur Stace tette népszerűvé 1967-ben. 1

Gyerekkorában sokat bántalmazták, szülei pedig alkoholisták voltak. Élete első 45 évében kisstílű bűntettekből tartotta el magát. „Egy alkoholista semmirekellő volt,“ áll az egyik róla készült életrajzi könyvben. Mindez azonban megváltozott, amikor végighallgatott egy prédlkációt Ézsaiás könyvének 57. fejezete 15. verse alapján. „Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké él, és akinek szent a neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.“

Arthur később ezt mondta: „Hirtelen sírni kezdtem és úgy éreztem, muszáj leírnom ezt az erőteljes szót: ‘örökkévalóság’.“

Benyúlt a zsebébe és egy darab krétát talált benne. Bár analfabéta volt, és a saját nevét is alig tudta leírni, az ‘örökkévalóság’ szót mégis könnyedén, díszes betűkkel jegyezte le. „Nem értettem hogyan és ma sem értem.“

A következő 28 év során hetente több alkalommal hajnali ötkorelindult otthonról, hogy minél több jól látható helyen emlékeztesse az emberek arra, hogy mi az, ami igazán számít az életben. Legalább naponta 50 alkalommal írta le az ‘örökkévalóság’ szót krétával vagy zsírkrétával. Végül vagy félmillió alkalommal írta le ezt a varázslatos szót városszerte. „Küldöttnek“ nevezte magát.

Arthur története arra inspirál bennünket, hogy használjuk, amink van, akármilyen kevésnek tűnik is, mégha egy darab krétáról van is szó és komoly hatással lehetünk a világra.

A Biblia azt mondja, hogy az életünk olyan, mint a fű, a mező virága vagy a füst, ami az egyik nap itt van, másnapra pedig tovatűnik. 2 Fiatalabb koromban az életem egy hosszú országútnak tűnt, aminek lehetetlen a végéig ellátni. Most, hogy 66 éves vagyok, jobban értem ezeknek a kérdéseknek a mélységét.

Egyik beszéde során Francis Chan egy hosszú kötéllel illusztrálta az örökkévalóságot, amit magával vitt a színpadra. 3 „Képzeld el, hogy ez a kötél végtelen és az életedet jelképezi az örökkévalóságban.“ Aztán a kötél egy kis darabjára mutatott, amit pirosra színeztek. „Ez a szakasz a földön eltöltött időt jelképezi.“ Sokan csupán a földön eltöltött szakaszért élnek és nem veszik figyelembe a többit, az örökkévalóságba nyúló részt. Ugyanakkor az itt eltöltött idő és tettek, meghatározzák, hogy hogyan töltjük majd az örökkévalóságot. És ez az, ami igazán számít.

  1. Az életéről könyv, opera és film is készült: https://www.youtube.com/watch?v=bF7X9aiRH7s.
  2. Lásd: Zsoltárok 103:15, Jakab 4:14
  3. Lásd itt: https://www.youtube.com/watch?v=86dsfBbZfWs.