Csaknem 20 éve dolgozom ugyanazzal a civil szervezettel a volt Jugoszlávia területén. „Ez már olyan, mint egy házasság.“ – mondták egyesek, és bizonyos szempontból ez tényleg így van. Nem egyszer kellett olyan döntéseket hoznunk, mint egy házaspárnak.
Amikor elkezdtük a szolgálatot sokkal fiatalabbak voltunk. A kihívással járó izgalmak, az előttünk álló nagy szükség és a munka újszerűsége mind fontos szempontok voltak. Bár a természetünk eléggé különböző, a sok feladat és elfoglaltság közepette nem volt időnk foglalkozni a nézeteltérésekkel vagy azzal, hogy sérelmeinket dédelgessük.
Később persze mi is megtapasztaltunk, amin a legtöbb házasság és kapcsolat átmegy: a bizalmasság kihasználása, kommunikációs problémák, stressz és sorolhatnám. Többször gondolkoztunk azon, hogy feladjuk. Számtalanszor előfordult, hogy ki nem állhattuk egymást.
Ugyanakkor segített túllépni ezeken a problémákon, hogy elfogadtuk egymás és saját korlátainkat és inkább a célokra összpontosítottunk és nem hagytuk, hogy a nehézségek eltereljék a figyelmünket.
Persze számtalanszor kellett megbocsátanunk, és nagyon sok türelemre és megértésre is szükségünk volt. Megtanultuk elfogadni, hogy mindenkinek vannak gyenge időszakai, hiszen valamennyien emberek vagyunk és bár mindannyian odaszántuk az időnket egy jó ügy érdekében és megpróbáltuk leküzdeni saját önzésünket, sohasem leszünk tökéletesek.
Saját nézőpontunk is torzít időnként és egy alkalommal pont ezzel kapcsolatban tanultam valamit. Egyik kollégámmal arról beszéltem, hogy egyik társunk szemmel láthatóan nem volt túl motivált és úgy gondoltam, hogy csak idő kérdése, hogy kiszálljon a projektből. Később, amikor a hozzáállásomat még mindig befolyásolta negatív szemléletem, a következő üzenetet találtam az email fiókomban:
Esett az eső és a szívemben is a félelem, szomorúság és kétségbeesés esője zuhogott, amikor megjelent az ajtóban egyik kollégám. A mosolya és kedves szavai szivárványként ragyogták be a szívemet. Úgy éreztem, hogy egy angyal lépett be a szobába.
Eltaláltad! Ugyanaz az önkéntes kolléga volt.