“Egyszerűen nem fogom bírni; ez túl sok munkával jár!” kiáltott fel Robbie kétségbeesett sírással. Első osztálytól kezdve segítettem neki a magántanulásban, és a második osztály elején már nem bírt a sok feladattal.

“Hány órám lesz naponta? Minden héten? És minden hónapban?” Egyre több könnycsepp gyűlt a szemébe, miközben áttekintettük az előttünk álló tanévet.

Kolléganőm, Angela, aki a felsőbb évfolyamokon tanított,  először csak figyelt, majd közbelépett. “Tudtad, hogy meg tudok enni egy egész bölényt?” Robbie szeme nagyra kerekedett a csodálkozástól. “Micsoda? Egy egész bölényt? Hogyan?” “Igen, meg tudok enni egy egész bölényt. Falatonként. A trükk az, hogy nem próbálom egyszerre az egész bölényt a számba gyömöszölni – az egész bölény nem is férne el a tányéromon! Csak egy falatot harapok. Aztán még egyet, és még egyet, és egészen addig még egyet, amíg az teljes bölényt meg nem ettem.”

A bölényt szem előtt tartva Robbie és én készítettünk egy táblázatot a leckék céljaival. Jutalom járt érte, ha elérte az aktuális hétre kitűzött célját, aztán a havi célját. Minden nagyon jól működött, és a tanév végére el is végeztük a tananyagot.

Néhány héttel ezelőtt a férjem beszélt arról, hogy mennyi mindent kell még elintéznie. A sürgető határidők miatt, a dolgok egyre jobban halmozódtak, és úgy érezte több dolgot kértek tőle, mint amennyit el tudna végezni. Azon gondolkodtam, hogyan tudnánk megoldani a problémát, hogy minden a helyére kerüljön, amikor megjelent Angela.

Azt javasolta a férjemnek, hogy vegye le a tányérjáról a bölényt. “Egy szeletet a tányérodra tehetsz, de az egész bölény nem fér rá. Ne vegyél magadhoz többet, mint amennyit elbírsz, és hamarosan az egész bölény elfogy”.

Bölcs szavai számomra is más perspektívába helyezték a dolgokat. Hányszor fordult már elő, hogy túlterheltem magam, mert egyszerre túl sok mindent próbáltam csinálni a szükséges teendőim mellett? Mostanra megtanultam, hogy amikor a teendőim listája már a napom kezdetén nyomasztó felhőként telepedig a fejem fölé, és azt sem tudom, honnan kezdjek bele a feladatokba, arra kell emlékeztetnem magam: “Egyszerre csak egy falatot vegyél. Így lehet megenni a bölényt.”