Hogy a tetteid számítsanak

A hírek meghallgatását a napom szomorú részének tekintem. Szinte minden arról szól, hogy az emberek micsoda szörnyű helyzetekkel néznek szembe. Keresztények és nem keresztények egyaránt fájdalommal és szenvedéssel találják szemben magukat szerte a világon.

A hírek java része valamilyen szörnyű esetről vagy körülményről számol be valahol a világban. A pénzügyi nehézségektől a terrorizmuson, az otthontalanságon vagy a keresztények üldözésén át egészen a háborúkig és egyéb konfliktusokig vagy a kábítószerekkel kapcsolatos erőszakig és a diktatórikus kormányok tetteiig, ezzel van tele a média.

Amikor az ember arra gondol, hogy mi mindennel van baj, hajlamos a csüggedésre, hacsak nem visszük ezeket a dolgokat az Úr elé imában. Ugyanakkor az én esetemben ezeket a dolgokat Isten arra használja, hogy Hozzá forduljak ebben a romlott világban.

Amikor emlékeztet, hogy az embereknek mennyi és milyen súlyos nehézséggel kell szembenézniük, elfeledkezem saját problémáimról. Amikor Isten eszembe juttatja, hogy mennyi traumával néznek szembe egyesek, rájövök, hogy ehhez képest mennyire jelentéktelenek saját nehézségeim és küzdelmeim, és felismerem, hogy igazából mennyire áldott vagyok, és hogy az igazán szörnyű dolgok elkerültek az életben.

Rájövök, hogy mennyi lelki áldásom van és mennyi minden egyébbel lát el Isten. A lábam kellemes utakon jár, a szemeim békés mezőket látnak, a füleim csodálatos zenéket hallanak. Nem látom a háború bombáit. Nem kell szennyezett vizet innom. Nem egy kartondobozokból összetákolt viskóban élek. Nem hallok kegyetlen szavakat keménykezű munkafelügyelőktől. Nem raboskodom egy koszos cellában.

Békében élek. A legtöbb ember, akikkel napjaim során találkozom, mosolyog és kedvesen beszél. Szabadon beszélhetek a hitemről. Élvezhetem szeretteim közelségét. Lehetőségem van kikapcsolódni, és időt tölteni a barátaimmal. Puha, meleg ágyban alszom. Félelem nélkül léphetek ki az utcára.

Olyan sok szempontból mondhatom igazán gazdagnak magam, hogy ezt a gazdagságot könnyű készpénznek venni.

A hírek emlékeztetnek arra, hogy imádkozzak a szenvedőkért, azonkívül megláttatják velem, hogy milyen könnyűek a „terheim“ mások nehézségeihez viszonyítva.

Keresztényként előfordul, hogy sok bánattal és szenvedéssel kell szembenéznünk, és nem mindig érezzük túl gazdagnak magunkat, ugyanakkor a lelkiek terén hihetetlen áldásokat és gazdagságot tudhatunk magunkénak, a nekünk adott szabadság, ellátás valamint az élet fontos kérdéseinek megismerése formájában.

Ennek eredményeként felelősek vagyunk megosztani, amink van azokkal, akiket az Úr az utunkba vezet és imádkoznunk kell a szenvedőkért és azokért, akik elvesztettek valakit.

A világban jelenlévő szenvedést és hihetetlen szükséget látva az ember sokszor úgy érzi, hogy nem sokat tehet. De a nehézségek, szükségek, szenvedés és hátrányok ellenére mégis megtehetjük a mi részünket Jézusért. Mint a fiú, aki Jézusnak adta az ebédjét, mert hitte, hogy ezzel segíthet másoknak. 1 És tényleg segített! Ráadásul, amit Jézus tett az egyszerű ebédjével nemcsak az övét, de biztos sok életet örökre megváltoztatott.

Ne becsüld alá az apró dolgokat, amiket megtehetsz: egy egyszerű mosoly, amivel felvidíthatsz valakit, egy buzdító szó, amivel bátorítást adhatsz vagy a keresztény kiadvány, amivel Jézus szeretetét hirdetheted, vagy az adomány, amivel egy rászorulót segíthetsz. Isten a legkisebbeket és a leggyengébbeket használja mások életének befolyásolására. 2

Jézus az özvegyet is megdícsérte, aki látszólag keveset adott, de ami mégis több volt, mint amennyit a gazdagok vetettek a perselybe. Azt mondta „Mert azok valamennyien abból dobták adományaikat, amiből feleslegük volt, de ez a maga szegénységéből, ami megélhetésére kellett, mind bevetette.” 3 Ő látja a szíved és tudja, hogy az áldozataid mibe kerültek.

  1. Lásd: János 6:9-13
  2. I. Korinthus 1:26-28
  3. Lukács 21:4