Mindig elképesztett, hogy jóbarátom, Lidija, hogyan képes bármilyen szemétből műalkotást készíteni. Önkéntesként egy napközis központot vezet, amit Koracinak (lépések) nevezett el, és ahol művészeti workshopokat szervez gyerekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek, fiataloknak vagy háziasszonyoknak.
A hagyományos technikák, mint például az agyagozás, a szárított virágok készítése és a decoupage mellett, nekem a felhasznosított művészeti alkotásai tetszenek a legjobban. Számomra minden alkalom, amikor egy látszólag haszontalan tárgyból műalkotást készít, egy külön csodának tűnik. Azóta egy külön „Lidija” felirattal ellátott zacskót tartok az íróasztalom mellett, és abban gyűjtök össze mindent, amiről azt gondolom, hogy Lidijának hasznos lehet. Dobozokat, törött üvegdarabokat, textilmaradékokat, feleslegessé vált bizsukat, és hasonlókat. Bármit, amit amúgy csak kidobtam volna.
Így viszont az összegyűjtött tárgyak mindegyike új életet kapott és később csodálatos műalkotásként láttam viszont valamennyit. „Soha semmit ne dobjunk ki, ha használható valamire!“ – ez Lidija mottója. Akik ismerik őt, mosolyogva nézik a szemében időről-időre fellobbanó szikrát. Lidija már előre látja, hogy mivé alakítja majd a kidobástól megmentett tárgyat.
Létezik azonban egy másik terület is, ahol Lidija felhasznosító tevékenysége még nagyobb értéket képvisel. Ez pedig a munkahelye. Lidija ugyanis már évek óta egy javítóintézetben dolgozik, ahol 8-18 éves korú gyerekek vannak. Ezek a gyerekek is olyanok mint a megmunkálatlan, csiszolatlan gyémántok. Csak azok látják meg bennük a potenciált, akik a szeretet és hit szemével nézik őket. Akárhányszor látom, amint Lidija szeretettel és figyelemmel halmozza el ezeket a gyerekeket, miközben kézműves foglalkozásokat, főzőiskolát vagy illemórát tart nekik, megöleli őket vagy valami különleges csemegével szolgál számukra, imádkozik értük és velük, vagyis saját gyerekeiként bánik velük, a világ legcsodálatosabb „felhasznosítását“ látom.
Hála az ő szerető gondoskodásának, nem egy fiatal volt képes új, jobb életet kezdeni, örök hálával gondolva arra az emberre, aki egy napon kiemelte őket a virtuális szemétből és felhasznosította őket.
Felhasznosítás: Az újrahasznosítás a szemét újrahasznosítható termékké alakítását vagy egy termék újrafelhasználását jelenti. A felhasznosítás az újrahasznosítás egy bizonyos formája, amely során a szemetet vagy egy kidobásra ítélt terméket jobb vagy jobb minőségű termékké alakítják. Felhasznosító projekt lehet egy egészen egyszerű folyamat is, mint például egy újságpapír biológiailag lebomló virágtartóvá hajtogatása. Ilyen lehet még, amikor régi zipzárakból készítenek ékszereket, használt pulóverekből papucsot, régi zacskókból táskát vagy használt pólókból divatos gyerekruhát.