A Biblia azt mondja, hogy most tükör által homályosan látunk. Ez azt jelenti, hogy most nem vagyunk képesek a maguk teljességében megérteni a menny szellemi valóságait, de ez a korlát egyúttal azt is jelenti, hogy így jobban megértjük azokat, akikkel földi életünk során találkozunk. Gyakran előfordul, hogy nem vagyunk képesek Jézus szemein át látni másokat. Nem úgy tekintünk rájuk, mint Isten szerelmetes gyermekeire, akikért az Életét adta. Ő olyannak látja csodálatos lelküket, amilyennek teremtésükkor szánta őket.
Amikor másokra nézünk, sokszor a hibákat vesszük csak észre. Csak a haragot, az önzést, a büszkeséget látjuk, nem pedig a fájdalmat, a reménytelenséget vagy szenvedést, amivel éppen küzdenek. Sokszor csak a külsőségeket látjuk, az elveszettek vagy a magányos emberek belső szükségletei helyett, akik igazából csak reményt és támogatást keresnek. Gyakran nem vesszük észre az élet örök sugarát. Istennek azt a részét, ami bennük éppen úgy ég, mint bennünk.
Amikor legközelebb arra a magányos betlehemi istállóra gondolunk, emlékezzünk, hogy sok millió „istálló“ létezik a világon, amikben megszámlálhatatlanul sok ember lakik saját környezetünkben. Krisztus mindannyiunkon keresztül munkálkodhat, hogy fénye a legnagyobb sötétségben is láthatóvá váljon, ahogyan érkezése megvilágította azt a bizonyos első istállót.
Jézus azt akarja, hogy minden egyes emberre értékes lélekként tekintsünk, akiért meghalt, és akit meg akar áldani az Ő békéjével és megváltásával. Arra kér bennünket, hogy vigasztaljuk őket bánatukban és reménytelenségükben, hogy élettel és szeretettel ragyoghassa tele szívüket.
Jézus általvitt minket az Ő mennyi királyságába. Mária átlátott az istállóban uralkodó körülményeken. Látta az angyal ígéretét és látta, amint Isten ajándéka az emberiségnek a szeme előtt teljesedik be. Az angyalok kara is látta az Ember Fiának valóságát a szerény kezdetek közepette és az egész menny sem volt képes magába zárni örömüket.
Engedjük, hogy a mennyei fény beragyogja sötétnek vélt világunkat, hogy megláthassuk azok szívét, akikre rajtunk keresztül akarja kiárasztani szeretetét. Bennünk is meglátta az Ő lelkének csodálatosságát és magához vont minket. Mi se tegyünk kevesebbet azokért, akikért Ő az életét adta.