A Biblia szó a görög biblion szóból származik, ami “könyvet” jelent, azonban ennél sokkal többről van szó. A Biblia nem csupán egy egyszerű könyv, hanem “Isten Igéje”, a keresztény hit és élet alapja. Istent, magát tárja elénk, felfedi az az emberiséggel kapcsolatos alapvető tervét, páratlan igazságot és útmutatást tartalmaz. A szavai lélek és élet (János 6:63). Általuk részesülhetünk a mennyei természetben – azt okozzák, hogy Istenhez és Jézushoz hasonlóvá válhassunk. (2Péter 1:4)
Tulajdonképpen, a Biblia egy könyvgyűjtemény – összesen 66 könyvből áll – amelyeket körülbelül 40 ember írt a Szentlélektől ihletve. A Biblia szószerint azt mondja: “A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.” (2.Timóteus 3:16)
A Bibliát két nagy rész alkotja: az Ó- és az Újtestamentum. (Testamentum jelentése “szövetség” vagy “szerződés”, így az Ó- és Újszövetségre úgy is gondolhatunk, mint Isten és ember közötti régi és új jogerős megállapodásra.) Az Ószövetségben 39 könyvet találunk, s bár némelyik esetében az első feljegyzés időpontja bizonytalan, a tudósok általában egyetértenek abban, hogy körülbelül 1000 év alatt íródtak, a Kr. e. XIV. századtól a IV. századig.
Az Ószövetség utat készítette az Újszövetség részére, ami Jézus eljövetelével kezdődött. Az Újszövetség 27 könyve a Krisztus utáni 1. században íródott görög nyelven. Jézus életéről, szolgálatáról, valamint a korai egyház növekedéséről szól, és bemutatja a keresztény hit alapjait.
Az Ószövetségben Isten ígéretet tett az izraelitáknak, hogy megáldja őket, ha kizárólag Őt imádják, és hagyják, hogy az Ő törvényei uralják őket, amelyeket Mózesen keresztül adott Kr. e. 1300 körül. Több mint 600 évvel Jézus születése előtt Jeremiás próféta előre látta azt a napot, amikor Isten új megállapodást köt népével. Jeremiás 31:31-34 szeint, ebben az új szövetségben Isten nem kőtáblákra írja a törvényeit, hanem az emberek szívébe. Jézus azt mondta, hogy Ő maga a régi szövetség beteljesedése (Máté 5:17), míg ugyanakkor bevezette az újat.
Az Újszövetség öt elbeszélő könyvet tartalmaz – ez a négy evangélium és az Apostolok Cselekedetei. Az evangéliumok Jézus szolgálatával, halálával és feltámadásával foglalkoznak. Az Apostolok Cselekedetei egyfajta folytatása az evangéliumoknak, és a következő 30 év legfontosabb eseményeit mondja el a korai egyház történetéből.
Huszonegy episztola, vagyis levél követi az evangéliumokat és az Apostolok Cselekedeteit. E levelek közül tizenhármat egyértelműen Pál apostol írt, míg a fennmaradó nyolc levelet más apostolok, vagy az apostolokhoz szorosan kapcsolódó személyek írták. Az Újszövetség utolsó része, a Jelenések könyve János apostol Jézus második eljöveteléről szóló prófétai látomásairól számol be.
A legelső alkalom, hogy a Biblia említést tesz arról, hogy bárki bármit is leírjon Mózes 2. könyvében van: Isten így szólt Mózesnek – “Írd meg ezt a dolgot emlékeztetőül egy könyvben.” (2Mózes 17:14) Az ennél korábbi időkből származó őseinkről szóló történetek Mózes első könyvében már ezt megelőzően is szájhagyomány útján, nemzedékről nemzedékre szálltak. A próféták üzeneteit is általában szóban adták át mielőtt leírták volna őket,.
A Jézus életéről és szolgálatáról szóló elbeszéléseket éveken át szóban ismételték, mielőtt leírták őket. A ősi bibliai dokumentumoknak számos töredéke került elő, némelyikük a Kr. u. 2. századból származik, és egyes részek többszörös másolatát is megtalálták. A mai bibliafordítások ezeken a másolatokon alapulnak.