Hallani, ahogy csörömpölök a lábosokkal a konyhában. Ajtók csattannak, poharak koccannak egymáshoz, miközben próbálom minél gyorsabban eltenni a tiszta edényeket. Az öntöttvas serpenyő hangos csattanással landol a tűzhelyen. Anya a konyhában van és a család minden tagja tudja, hogy ilyenkor jobb távol maradni.
Persze gyorsan elkészülök majd. Már régen megtanultam, hogy amit az ember nem szeret csinálni, azon gyorsan túl kell lenni. Így minden munkameneten végigszáguldok, tudva, hogy egy kis zaj még nem a világ, ha cserébe gyorsan végezhetek.
Persze az is előfordul, hogy több erőfeszítést fektetek a főzésbe. Napokig tervezem, tanulmányozom a recepteket, listákat készítek és összeszedem a hozzávalókat. Amit előre el lehet készíteni azt megcsinálom és szép tálakba helyezem. A hétköznapi vacsorák azonban nem ilyenek. Egy átlagos estén díjakat nyerhetnék a vacsorakészítés sebességével. Vigyázat, jövök!
A katasztrófák időnként persze elkerülhetetlenek. Eltört edények vagy megégetett ujjak előfordulnak. Időnként az önérzetem is sérül. „Nem tudnál várni egy percet, amíg elkészülök?“ – förmedek rá valakire egy gyengén tettetett mosollyal álcázva frusztrációmat. Komolyan gondolom! Egy perc és kész vagyok, feltéve, hogy mindenki békén hagy és nem áll az utamba.
A vacsora időben elkészül. A konyha tiszta. Egészséges ételeket készítek. De valami hiányzik, és ezt pótolni kell.
Amikor a gyerekek még kicsik voltak, egy egész sor klasszikus lemezt és egy lemezjátszót tartottam a konyhában. Dolgozó anyukaként, sok etetnivaló gyerekkel magam körül, mindig elfoglalt voltam. A klasszikus zene megnyugtatott, segített, hogy ne siessek túlságosan és felvidított főzés közben. Mindig kitettem egy tál salátát vagy néhány nyers, megpucolt zöldséget egy tányérra és, ha valamelyik gyerek éppen arra járt, mert nem bírta már vacsoráig, akkor bátran ehetett belőle.
Talán a munkamódszereimet csiszolhatnám még egy kicsit. Valószínűleg vannak olyan percek, amiket akár élvezhetnék is. Lehet, hogy a vacsora késik néhány percet, vagy a konyha nincs tökéletes állapotban, de talán fontosabb lenne, hogy lelassuljak és élvezzem az általam főzött ételek illatát. Talán néha elfogadhatnám mások segítségét, amikor felajánlják, és együtt nevethetnénk főzés közben.