Rómeó és Júlia városában születettem. Iskolába menet minden egyes nap elsétáltam a híres erkély előtt, amelyről Shakespeare szerint Júlia szerelmét hívta, és amire Rómeó Júlia hosszú hajába kapaszkodva mászott fel. Nem olyan régen visszatértem az észak-olaszországi Veronába és ismét elhaladtam a híres erkély előtt, bár az a turisták tömegétől szinte megközelíthetetlen volt. Észrevettem, hogy az épület falai aláírásokkal voltak borítva, és az is látszott, hogy a város időről-időre kénytelen volt újrafesteni azt, hogy a falak újabb elvarázsolt turisták aláírásának adhassanak helyet. A környező házak hemzsegtek a szerelemmel kapcsolatos szuveníreket árusító üzletektől.
Nem tudom, Shakespeare mit szólna az eredeti történet számos átiratához. Egy dolog biztos: a történet még soha nem volt ennyire híres. Akárhányszor megkérdezik tőlem, hogy hová valósi vagyok, válaszom mindig mosolyt csal a kérdező arcára. Rómeó és Júlia, mondják.
Kamasz koromban engem is vonzott a két szerelmes tragikus története és éveken át titokban arra vágytam, hogy eljöjjön az én Rómeóm és teljesítse szívem minden vágyát. Az élet, és házasságom 38 évének minden csúcsa és hullámvölgye, sok tanulsággal gazdagított ezen a téren.
Nemrégiben egy csodálatos idézetre bukkantam: „Nem mindegy, hogy szerelmes vagy valakibe, vagy szereted őt. A szerelem egyszerűen megtörténik. Ahhoz azonban, hogy szeressünk valakit, igyekeznünk kell, szenvednünk, nevetnünk kell, éberség és önzetlenség kell. A szeretet nem történik meg csak úgy magától. Az igaz szeretet olyasmi, amit te okozol. 1
Bár szeretem a romantikus történeteket, megtanultam, hogy az igazi szeretet ettől nagyon eltérő valami. Az igazi szeretet kiállja az idő próbáját. Az igazi szeretet arról szól, hogy adunk, nem pedig arról, hogy kapunk, elsősorban pedig az odaadásról. Visszatérve Shakespeare-hez: „Az igaz szerelem útja soha sem volt egyszerű.“ 2 Ez egy igazi kihívás tehát.
- F. Roversi ↑
- A Midsummer Night’s Dream ↑