Egyedül Isten tudja, hogy mennyi hőstettet hajtanak végre nap, mint nap. Ha mindegyikért járna érem, a világ összes fala nem lenne elég, hogy kiakasszuk őket. Talán ez inspirálta Michael-t, a férjemet, az alábbi dal megírásában.
Láttalak, amikor senki se nézett,
Néztelek nap, mint nap,
Láttam szerénységed,
Csodáltam egyszerűséged.
Vajon mi volt az ára,
hogy megtehesd?
Míg végül nem tudtam visszafogni
a szívből jövő szavakat:
Te vagy az ismeretlen hős,
reményeid és álmaid feladva,
hogy mások álmait oltalmazd,
A végsőkig odaszánva,
kitartva, mindenáron.
Nincs nagyobb szeretet barátom.
Akarom, hogy tudd,
de nincs szó, mi elmondja,
a csodálatot,
hogy kifejezzem,
e láthatatlan tettek,
az észrevétlen csodák
elkészítik mennyei koronád,
mi ragyog, mint az örökkévalóság.
Nélküled én se lehetnék
ott ahol vagyok.
Az életünk üres lenne
a te hűséged nélkül.
Egyik este John Wesley-ről olvastunk a fiammal. Felfedeztük, hogy kisgyerek korában bennragadt egy égő épületben. Szerencsére valaki észrevette és kimentette a lángok közül. Nem tudni, hogy ki volt ez az ember, de az ő tette nélkül milyen sok ember nem hallott volna Jézusról Wesley szavain és prédikációin keresztül, aki évtizedeken át szolgálta Istent.
Még ha soha senki se hallott rólunk és egész életünket egy nagy színdarab láthatatlan díszleteseiként éljük, legalább végezzünk jó munkát és bánjunk mindenkivel tisztelettel és odaadással. És talán egy napon a mi nevünk is felvillan. Ki tudja, mit tartogat a jövő? De, ami a legfontosabb, látni fogjunk tetteink hatását mások életében.