Tavaly karácsony táján egy zsidó barátom megosztott egy fotót Izraelből – a kép az utcán készült, ahol három szimbólumot helyeztek el, állítólag a három fő monoteista vallás ábrázolásaként. Ott állt egy zsidó menóra, az iszlám csillag és félhold, valamint egy karácsonyfa.
Elmagyaráztam neki, hogy a karácsonyfa valójában nem szimbolizálja a kereszténységet. A hívők számára a karácsony szimbóluma a kis Jézus a jászolban, de a kereszténység szimbóluma a kereszt.A keresztet a világ számos részén kitiltották a nyilvános helyekről, és egyes országokban hitük jelképeként ékszerként sem viselhetik azt a keresztények. Tényleg, ekkora erőt képviselne, hogy a sötétség hatalmainak mindenhonnan el kell távolítaniuk? Gondoljunk csak a kopt keresztényekre, akik évszázadok óta tetováltatják a keresztet a csuklójukra hitük kitörölhetetlen tanúságaként, még a brutális üldözések ellenére is.
1971-ben, 17 évesen fogadtam el Krisztust Megváltómnak. Nem igazán értettem a bűn fogalmát, vagy azt a gondolatot, hogy valaki 2000 évvel korábban meghalt értem. Azt azonban tudtam, hogy segítségre van szükségem.
Egy keresztény barátom, miután néhány bibliai idézettel próbált útbaigazítani, a következőt kérdezte: “Ha valóban tudni akarod, hogy Jézus igazán az-e, akinek mondja magát, miért nem kérdezed meg egyszerűen Tőle? Ha nem válaszol, akkor semmit sem vesztettél. Azonban, ha válaszol – meg fogod ismerni Őt, te saját magad.”
Átnyújtott egy írott imát, hogy ismételjem el vele együtt. Az ima bocsánatot kért a bűneimért, és megköszönte Jézusnak, hogy meghalt értem a kereszten. Nem értettem ezeket a szavakat, és azt válaszoltam, hogy inkább csendben imádkozom a saját szavaimmal. Bizonyára szkeptikus volt afelől, hogy valóban megteszem-e, de behunytam a szemem, és a külső csenddel ellentétben, belül teljes lelkemmel kiáltottam: „Jézus, ha az vagy, akinek mondod magad, kérlek, gyere és segíts rajtam!” Megtette! Egy héten belül nemcsak abban voltam biztos, hogy Jézus az Isten Fia, hanem abban is, hogy most már bennem lakik, és átformálja az életemet.
Jézus a legközelebbi barátom lett, és azóta is együtt járjuk a világot. Szeretem a tanításait, békére és biztonságra találtam mióta tudom, hogy feltétel nélkül szeret.
A világ bármely országában élsz is, húsvétkor mindig találhatsz olyan hívő társakat, akik bármilyen körülmények közepette is a keresztről elmélkednek. Micsoda kiváltság, hogy csatlakozhatunk hozzájuk.