Próbatételek, tesztek vagy nehézségek sora vesz körül? Azon tűnődsz, vajon hol jön el az a pont, ahonnan minden jobbra fordul, ha egyáltalán a dolgok még visszatérhetnek a normális kerékvágásba? Kimerültnek, fáradtnak és az utolsó cseppig kifacsartnak érzed magad?
Nem is olyan régen, én is pont ugyanígy éreztem magam – mintha folyamatosan elvárnák tőlem, hogy újra és újra csak adjak, minden elismerés nélkül. Kimerültem és megviseltnek, üresnek éreztem magam. Némán könyörögtem. Hogyan mehetnék tovább? Mennyit bírok még elviselni?
Még aznap meg is jött Isten válasza, miközben citromot facsartam. Gyengéd hangon suttogott a gondolataimban: ’Élvezed, ugye, hogy limonádét iszol?’
Hát persze! Mióta az eszemet tudom, ez a kedvenc gyümölcsitalom.
’Vajon elkészíthetnéd-e kedvenc italodat, ha nem préselnél ki minden egyes citromot az utolsó cseppig?’
Abban a pillanatban megértettem, hogy némileg olyan vagyok, mint a citrom, amit éppen kifacsarnak. Isten – annak érdekében, hogy a legjobbat hozza ki belőlem – megengedte, hogy újra meg újra megpróbáltatásokon és nehézségeken préseljem át magam. Minden egyes dal, minden egyes cikk végig pergett előttem, amelyik valamilyen fájdalmas tapasztalatból született meg bennem.
’Nagy előnyöd van a kifacsart citrommal szemben.’ – folytatta.
Mi az?
’Miután a citrom összes levét kipréselted, a héját kidobod. Téged azonban – mivel a citrommal ellentétben élsz – miután kifacsartalak, és kihoztam belőled a legjobbat, mindig megújítalak, és újra feltöltelek.’
Azóta “limonádé-körforgásnak” nevezem a kicsavarás és újra feltöltődés ismétlődő fázisait. Így emlékeztetem magam arra, hogy bár pillanatnyilag savanyúnak tűnhet, amin keresztülmegyek, és lehet, hogy úgy érzem magam, mint egy kifacsart citrom, Istennek terve van.
Ha pedig úgy érzed, hogy “az utolsó cseppig kipréseltek”, tudd, hogy Isten fel fog tölteni és újjáteremt, hogy tovább adhass másoknak. Hagyd, hogy a “limonádé-körforgás” végigérjen a cikluson, és meglepődsz majd, hogy a belőled felszínre hozott édesség milyen messzire eljut.