A múlt évben rengeteget vívódtam azon, hogy elutazzam-e a családomhoz szilveszterre a brazíliai Niteroi-ba. Emlékezni se tudtam, hogy mikor töltöttem utoljára egy éjszakát is távol az otthonomtól és a kutyáimtól. Végül mégis úgy döntöttem, elmegyek, és nagyon örülök, hogy így tettem.
Csodálatosan éreztük magunkat a két fiammal és az unokámmal. Rengeteget nevettünk, nagyszerű családi képeket készítettünk, élő zenére táncoltunk, éjfélkor pedig a Copacabana strandon élveztük a tűzijátékot. Tökéletes este volt.
A következő nap, a születésnapomon, hallottam, ahogy Isten hozzám szól: “Az az én születésnapi ajándékom számodra, hogy segítek neked élvezni az életet, hogy képes legyél magaddal is törődni, mert gyakran elhalasztod ezeket a dolgokat annak érdekében, hogy másokról gondoskodj. Törődnöd kell magaddal, hogy továbbra is legyen energiád és motivációd másoknak adni”.
Néhány héttel később egy szomszédom nagyon kedvező áron elvállalta, hogy kifesti a lakásom. Amíg a bútorok kint voltak a házból, úgy döntöttem, lelakkozom azokat, amelyeknek szükségük volt rá, és új huzatot varrok a kanapéra. Aztán átrendeztem a szobákat, és elvégeztem még néhány javítást, amire már régóta szerettem volna időt szánni. Soha nem végeztem még annyi fizikai munkát, mint ebben a három hétben, de úgy éreztem, megfiatalodtam és új erőre kaptam.
Néhány hónappal később a gyülekezetem önkénteseket keresett egy új angol nyelvi programhoz. Szívemben éreztem, hogy el kell vállalnom. Ennek köszönhetően, most egy kb 30 fős, tinédzserekből és felnőttekből álló csoportot tanítok. Imádkozunk, keresztény zenét hallgatunk, filmeket nézünk, beszélgetünk, nevetünk – együtt vagyunk.
A legjobb dolog, amit ezekből a tapasztalatokból nyertem, egy (a számomra) új gondolkodásmód, aminek a lényege, hogy élvezni kell az élet minden lépését, minden kihívással szemben reménykedni kell, és a lelkesedés és a bátorság az, ami előre hajt minket az úton.
Szilárd elhatározásom, hogy az előttem álló időkben a bizalmamat Istenbe és a benne rejlő örök reménységbe vessem. Jeremiás könyvének 29:11. versében azt mondja az Ige: “Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.”1 Úgyhogy az az érzésem, az Ő segítségével végül minden megoldódik!
- RUF↑