A zenetanárnőm elmúlt 70 éves, kedves, és kissé régimódi volt, aki magas elvárásokat állított. Ugyanakkor, valahogy körülötte mindig különlegesnek érezhetted magad. Komolyan érdeklődött a terveid és vágyaid iránt. Ha megkérdezte, “Hogy vagy?”, őszintén kíváncsi volt rám, és a “Jól” válaszon túl, és teljesen rendben let volna azzal, hogy napról napra elmeséld neki mi történt veled az elmúlt héten.

Bár kissé vakmerő és energikus voltam, mosolygott a meggondolatlan kijelentéseimen és a túlzott izgatottságomon. Azt mondta, ez mutatja, hogy vezetői karakter vagyok, és sokra viszem még az életben.

Sok mindenre megtanított, de az egyik legnagyobb dolog, amit tőle tanultam, az az volt, hogyan kell felmagasztalni másokat. Íme néhány pont, amit tőle lestem el:

  • A dicséret számára mindennapos dolog volt, mégis személyre szabott és konkrét. Semmi szépet nem mondott puszta udvariasságból vagy társadalmi “kötelességből”. Szinte érezted, hogy inkább meg se szólalna, ha nem tudna többet mondani puszta általános közkeletű megjegyzéseknél.
  • A legtöbb dicsérete valamilyen erőfeszítés vagy pozitív tulajdonság elismerése volt, amire egyébként a diákjait akarta motiválni. Még akkor is, ha csak valaki öltözetét dicsérte meg, akkor is olyat mondott, amivel elismerte az illető önbecsülését  az ápoltsággal járó gondolkodást és önbecsülést.
  • Pozitív megjegyzéseket tett az emberekről, akár ott voltak és hallották, akár nem. Ebből éreztem leginkább az  őszinte egyenességét. Tudtad, hogy mind ezt nem azért tette, hogy az emberek egóját simogassa, és pusztán jól érezzék magukat, hanem mert őszintén értékelt valamit bennük, és tetszett neki, amit tettek.
  • Ha valami pozitív dolgot hallott rólad másoktól, mindig megosztotta. Másrészt viszont soha semmilyen negatívumot nem adott tovább.

A titka egyszerű volt – érdekelték az emberek, és elég alázatos volt ahhoz, hogy időt szánjon rájuk és észrevegye őket. És ezzel egy olyan kapcsolati rendszert hozott létre, amelyben mind a kollégái, mind a tanítványai szerették őt. Valójában minden amiről beszélt a zenéhez kötődött; semmilyen más témáról nem tanított és nem tartott előadást – de akár zenész, tanár, orvos, sportoló, lelkész vagy mérnök vált belőlünk, mindannyian kedvesebbek lettünk az ő elismeréseinek köszönhetően.

Ha még nem tapasztaltad meg a Jézussal való személyes kapcsolatot, tudnod kell, hogy Ő nagyon is valóságos részévé szeretne válni az életednek, már itt és most, és az örökkévalóságban is. Mondd el a következő imát, hogy kapcsolatba kerülhess vele:

Jézus, kérlek, bocsáss meg nekem minden hiányosságomért. Kinyitom szívem ajtaját, és behívlak Téged az életembe. Kérlek, tölts el szereteteddel és Szentlelkeddel, segíts megismerni Téged, és vezess az igazság útján. Ámen.