Néha úgy tűnik, hogy a világ egyre sötétebb és hidegebb. Napnyugta után újra és újra keressük a reményt.
Ez a remény itt van.
Kétezer évvel ezelőtt Bethlehem városa felett egy új csillag jelent meg, az angyalok pedig a pásztoroknak hirdették, hogy „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.“ 1 Ezen a különleges éjjelen Isten a létező legnagyobb ajándékot adta nekünk: A Fiát, Jézust.
Bár Jézus csecsemőként jött a világba, Isten valamennyi csodálatos ajándékát magával hozta. Ahogy idősödött, egyenként bontotta ki ezeket az ajándékokat, miközben megtanította nekünk, hogy hogyan szeressük Istent és egymást. Amikor pedig meghalt értünk, a lehető legnagyobb ajándékot adta nekünk: az örök élet ígéretét, amit Vele tölthetünk a mennyországban.
Jézus minden ember szívében akar élni. Látja az elkeseredettek nyomorát, fájdalmát és szenvedését. Látja a gyengéket, a betegeket és a megfáradtakat. Látja azokat, akik a múlt miatt bánkódnak és azokat is, akiket félelemmel tölt el a jövő. Látja az üldözötteket, a háború által sújtottakat és azokat, akik elvesztették a reményt vagy az esélyt az életre. Mindannyiunk kiáltását hallja és mindannyiunk felé kinyújtja szerető kezét. “Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. 2 A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” 3