Stresszűző ötletek

Mindig is nagyon aktív volt a természetem. Kamaszkorom óta nem egy ember jegyezte már meg, hogy az „elfoglalt” jelző illik rám a legjobban.

Miután a férjem meghalt, a stressz komoly gond lett az életemben. Sokszor még a viszonylag apró dolgok elvégzése is nehezemre esett és tudtam, hogy hamar elő kell álljak valamiféle stresszkezelő stratégiával.

Az első és legnehezebb lépés az volt, hogy lelassuljak és a munkámat a teherbírásomhoz igazítsam. Azt szerettem volna, ha a változatlan, megszokott tempóban haladhatnék. Akkor kezdtem igazán komolyan venni, hogy korlátokat szabjak magamnak, amikor egy különösen feszült hét után egy egész napra elvesztettem az emlékezetemet.

Azóta minden nap elkészítem az aznapi tennivalók listáját a reggeli Igeolvasás után. Reggeli után nekilátok a listán szereplő tételek elvégzésének és mindent, amit nem sikerült befejeznem aznap, átviszek a következő napi listára. Ez nagyon sokat segített abban, hogy ne aggódjak amiatt, hogy mi is a következő feladatom vagy, hogy nem felejtek-e el valamit.

Harmadszor pedig, több időm van a lelkiekkel foglalkozni. Többet tudok olvasni, az audio Bibliát és inspirációs anyagokat, felemelő zenéket hallgatni, miközben takarítok, főzök vagy varrok. Azt is elhatároztam, hogy megpróbálok minden hétvégén együtt lenni keresztény testvéreimmel.

Negyedszer, gyakrabban járok kikapcsolódni, például lemegyek a tengerpartra és elfogadom a születésnapi meghívókat, amik segítenek elvonni a figyelmemet az aggodalmaimról. Amikor a nap végén kiviszem a kutyámat sétálni, megköszönöm Istennek a naplementét, a hegyeket, az összes áldásomat, és megpróbálok nem a munkámra gondolni, ami nagyon megnyugtatóan hat a lelkemre.

A gyerekek nagyon jól ismerik ezt a titkot. Nem ismerik a stresszt és mindig képesek élvezni az adott pillanatot. Nem aggódnak a jövő miatt, mert tudják, hogy szüleik gondot viselnek róluk. Jézus azt mondta, hogy mi is legyünk olyanok, mint a kisgyermekek, ha meg akarjuk látni Isten királyságát.1 Tehát a többi stratégiám mellett, megpróbálom mindennap emlékeztetni magam, hogy az Atya most és mindörökre gondot visel rólam és szeretné, ha élvezném legnagyobb ajándékát: magát az életet.

  1. Lásd: Máté 18:3