Kérj, keress, zörgess!

Máté evangéliumának 7. fejezete a Hegyi beszéd befejező része, több igen tömör kijelentést tartalmaz, amik nagyon fontosak egy hívő számára. Jézus az imára összpontosít. Azt mondja, hogy ne úgy imádkozzunk, mint a képmutatók, akik mások előtt, látványosan imádkoznak,1 vagy úgy, mint a pogányok, akik sokat fecsegnek, azt gondolva, hogy akkor találnak válaszra, ha jó sokszor elismételnek valamit2, hanem imádkozzunk úgy, mint akik tudják, hogy a mi Atyánk szeret minket és gondoskodik rólunk.3

            „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik. Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki, vagy ha halat kér, kígyót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?”4

Jézus megkérdezte, hogy a jelenlévők mit tennének, ha a gyerekük kenyeret vagy halat, az akkori alapvető élelmiszereket kérne tőlük. Természetesen nem adnának helyette követ vagy kígyót! Jézus, mint oly gyakran, itt is a „kisebbtől a nagyobbig“ érvelést alkalmazta, hogy megértessen egy mély gondolatot. Ha a földi szülők képesek jó dolgokat adni, amikor a gyerekeik kérik, mennyivel inkább teszi ezt Isten, amikor a gyermekei kérnek Tőle. Mivel a mi mennyei Atyánk Isten, aki tökéletesen jó, bátran kérhetünk Tőle. Pont úgy, mint egy gyerek bátran kérhet a szüleitől, ha szüksége van valamire.

Van, aki azt mondja, hogy az ima teljesen felesleges, mert rengeteg ember él a világon, aki nem hisz Istenben és sohasem imádkozik, mégis mindig mindenük megvan. Dolgoznak, fizetést kapnak, így azt vesznek, amit akarnak, anélkül, hogy imádkoznának. John Scott elmélkedett erről, rávilágítva, hogy Isten, mint Teremtő ajándékai, egészen mások, mint Isten az Atya ajándékai.

Különbséget kell tennünk a teremtés ajándékai és megváltás ajándékai között. Teljesen igaz, hogy attól függetlenül is ad ajándékokat (aratás, étel, élet), hogy imádkozunk vagy hiszünk-e. Mindenkinek ad életet például5. Mindenkinek küld esőt és évszakokat. A nap mindenkinek süt. A jónak és gonosznak egyaránt. „Meglátogat“ minden anyát a fogantatáskor és gyermeke születésekor. Ezen ajándékok egyike se függ attól, hogy valaki elismeri-e Istent teremtőjének vagy imádkozik-e Hozzá.

Isten kegyelmi ajándékai azonban mások. Isten nem ad mindenkinek megváltást automatikusan, hanem aszerint adja gazdagságát, hogy ki kéri Tőle. „Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.“6 Ez igaz a megváltást követő ajándékokra is, azokra a „jó dolgokra“, amiket Jézus szerint az Atya ad az Ő gyermekeinek. Itt nem az anyagi, hanem lelki áldásokról van szó, a mindennapos megbocsátásról, a gonosztól való megszabadításról, békéről, a hit, remény és szeretet növekedéséről, vagyis a Szent Lélek munkálkodásáról, ami Isten átfogó áldása.7

A Miatyánkban Jézus megtanította, hogy hogyan imádkozzunk mindkettőért. A mindennapi kenyér a teremtés egyik áldása, míg a megbocsátás és a gonosztól való szabadulás kegyelmi ajándékok. Azért imádkozunk megbocsátásért és szabadulásért, mert ezeket csak imára kapjuk meg. Azt is mondja nekünk, hogy imádkozzunk anyagi szükségleteinkért, mert helyénvaló elsimerni, hogy ehhez szükségünk van a Mennyei Atyára.

Ezt figyelembe véve nézzük meg az első részt: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.“ Itt vajon Jézus kategórikusan kijelentette, hogy minden ima pozitív válaszra talál és mindig megkapjuk, amiért imádkozunk?

A Szentírás megértésének egyik alapelve, hogy amit egy rész tanít, azt összehasonlítjuk azzal, amit a Szentírás egésze általánosságban tanít. A Bibliát olvasva egyértelmű, hogy nem minden ima kerül megválaszolásra olyan módon, ahogyan azt az imádkozó gondolja vagy szeretné. Ezt az alábbi versekből láthatjuk.

És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bízzam magam, tövis adatott a testembe, …Háromszor könyörögtem az Úrhoz, hogy távozzék el ez tőlem, de ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. [1]

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is, és nincs nyugodalmam.8

Ezekből és más versekből, valamint saját tapasztalatainkból egyértelmű, hogy Isten nem minden kérésünkre válaszol olyan módon, ahogyan azt mi szeretnénk. A Mennyei Atyánk nem egy kifutófiú, aki minden óhajunkra ugrik és Jézus szavait nem szabad úgy értelmezni, hogy Isten minden óhajunkat teljesíti. Azt se feledjük, hogy bár nem minden imánk kerül megválaszolásra, úgy ahogyan azt mi szeretnénk, Isten tudja, hogy mi a legjobb számunkra.

Hálásak is lehetünk, hogy nem válaszol mindenre pont úgy, ahogy mi kérjük. Ha így lenne, valószínűleg kevesebben imádkoznánk, mert rájönnénk, hogy az imáinkra kapott válaszoknak előre nem látható következményei lehetnek. Az ilyen és ehhez hasonló ígéretek nem azt jelentik, hogy Isten mindent feltétel nélkül megad, amit kérünk, amikor kérjük és pont úgy ahogy kérjük. Ha így lenne, az ima túlságosan nagy felelősség lenne számunkra.9 A mi mindent tudó, tökéletesen jó és szerető mennyei Atyánk tudja, hogy hogyan kell imáinkra válaszolni, illetve, hogy válaszolni kell-e rájuk.

Visszatérve arra, amikor gyerekek kérnek valamit a szüleiktől: ha a gyerek hal helyett kígyót kérne, a szülő a gyerek iránti szeretetből és törődésből nem teljesítené a kérést. A szülőnek a gyerekhez viszonyított nagyobb tudásának és bölcsességének, illetve a gyerek iránti szeretetének köszönhetően nem teljesítené ezt a konkrét kérést. Ehelyett a gyerek kérésén túl látva megértené, hogy a gyereke éhes és valami jobbat kínálna neki. A szülők gyakran nem vagy nem azonnal teljesítik gyerekeik kérését, vagy másképp válaszolnak rájuk és a kérés helyett inkább a szükségleteiket elégítik ki. A mi Mennyei Atyánk is gyakran ezt teszi a mi imáinkkal.

Isten arra bátorít, hogy kérjünk, keressünk és zörgessünk, mert így kapunk, találunk és új lehetőségek nyílnak számunkra. A Bibliában számos ígéretet találunk arra, hogy Isten megválaszolja az imáinkat. Bár ez nem áll ott minden esetben, minden ígéret alapja, hogy Isten jó és a mi igazi érdekeinket tartja szem előtt. Mélységes szeretettel szeret bennünket és arra vágyik, hogy bátran elé tárjuk kéréseinket, amiket az Ő bölcsessége szerint meg is válaszol majd.

Hit által imádkozunk, tudva, hogy Isten úgy válaszol majd, ahogy az a legjobb a mi magunk és mások számára is. Imádkozunk a szükségleteinkért, bízva abban, hogy Isten, az Ő tökéletes bölcsességében, előrelátásában, és jóságában válaszol majd igennel, nemmel vagy azt mondja, hogy „Várj!“ Bízva abban, hogy Isten pontosan tudja, hogy hogyan válaszoljon az imáinkra, mi is Jézushoz hasonlóan imádkozhatunk: „Ne az én akaratom, hanem a tied legyen meg.“10

  1. Korinthus 12:7-9
  1. Lásd: Máté 6.5-6
  2. Lásd: Máté 6:7-8
  3. Lásd: Máté 6:9-13
  4. Máté 7:7-11
  5. Máté 5:45
  6. Róma 10:12-13
  7. John Scott: A Hegyi beszéd üzenete, 187
  8. Zsoltárok 22:1-2
  9. Lásd: John Scott, A Hegyi beszéd üzenete, 187
  10. Lukács 22:42