Elfáradtam. Ez a szó jellemezte a decembert számomra. Igen, tudom. Nem erről szól ez az ünnep. A napok mégis megviselnek. Hosszúak, sötétek, ráadásul vagy 300 darabot hagytam már magam mögött idén. Egyszerűen olyan jó lenne, ha az év nem robogna el mellettem ilyen sebességgel és nem hagyna teljesen kifacsarva maga mögött.

Minden újév új lehetőségeket és új ígéreteket jelent. Mindig csodálatos célokkal vágok neki. Például, hogy lefogyok hét kilót, félreteszek ennyi meg annyi pénzt, több időt töltök a családommal a természetben, valahogy megszerzem azt az előreléptetést, stb. Ahogy azonban beindul a rutin, telnek a napok, én pedig úgy érzem, hogy vakon rohanok előre. Stressz. Élet. Munka. Család. Túl sok.

Aztán pedig megérkezik a december, bevonszolom magam a konyhába és nekiállok sütni-főzni, hogy legalább a karácsony ízét érezhessük. Sovány pénztárcámmal elindulok vásárolni. Annyi díszt teszünk mindenhova, hogy a ház egy karácsonyi díszzáporra hasonlít időnként. A családom rendszeresen részt vesz karácsonyi közösségi és önkéntes projektekben. Otthon pedig karácsonyi témájú filmeket nézünk együtt és karácsonyi zenét hallgatunk a hangulat kedvéért.

Akkor miért érzem úgy, hogy a karácsony elmegy mellettem?

Két karácsonnyal ezelőtt ezt a dalt játszották a rádióban és nagyon szíven ütött:

Csendes éjre vágyom, szentséges éjt várok, hallani az angyal szavát a káoszon át, Éjféli csend, hajnali béke, egy zűrös nap végére. 1

Az én lelkem is erre a könnyen elillanó csendes éjre vágyott. Amit abban a pillanatban megértettem, hogy a karácsonyt nem lehet üresen végigcsinálni. Fáradt és kifacsart lélekkel nem lehet adni. Az ünnep varázsa önmagában sohasem lesz elég inspiráció ehhez.

Ma már odafigyelek, hogy az év során rendszeresen tartsak ilyen „csendes éjeket“. Azt is meg kellett tanulnom, hogy felismerjem, amikor feltöltődésre van szükségem és, hogy mi az, ami feltölt. Hála az égnek ezek nagyon egyszerű dolgok:

  1. Csendes idő. Idő, amit Isten Igéjének olvasásával, imával vagy dicsőítéssel töltök.
  2. Elegendő pihenés. Az ember nem lehet állandóan fáradt.
  3. Alapvető fittség és a testem karbantartása. Egészség nélkül nem megy.
  4. Emberi kapcsolatok. Éreznem kell, hogy igazi kapcsolat van köztem és férjem és gyerekeim között. Arra is szükségem van, hogy a családomon kívüli barátaimmal is tartalmas legyen a kapcsolatom.
  5. Egy amolyan mentális „most itt jársz“ térkép. Nem érezhetem azt, hogy állandóan el vagyok veszve.

Ha időnként számba veszem ezeket a tényezőket, biztos lehetek benne, hogy többet nem fogok teljesen kimerülve megérkezni a karácsonyhoz. És persze mindez nemcsak karácsonykor segít.

  1. Amy Grant, The Christmas Collection, 2008