Valószínűleg a legtöbb szülő egyetért velem, hogy gyerekeink számára leginkább jó egészséget és boldogságot kívánunk. Nemrégiben arra gondoltam, hogy vajon létezik-e valami konkrét dolog, amit kérhetnék lányom, Audrey számára Istentől, és úgy döntöttem imádkozom jövőbeli sikeréért.
Számomra ez helyes kérésnek tűnt, ha beteljesedett életet és a világban elfoglalt helyünk megtalálását értjük alatta. Ugyanakkor a kifejezésnek van egy materialista vonzata is, ami már kényelmetlen érzést keltett bennem. Szerintem ugyanis a sikert nem lehet pénzben, kütyükben vagy az ismerőseink számában mérni. Az ilyenfajta siker gyorsan elmúlik és nem ad boldogságot.
Vegyük Teréz anyát (1910-1997) például, aki évtizedekig segítette a legszegényebb rászorulókat az indiai Kalkuttában. Szegénységben élt és gyakran hihetetlen ellenállással és nehézségekkel kellett megküzdenie. Az én olvasatomban, és bizonyára Istenében is, az ő élete sikeresnek számít. Olyan ember volt, aki egész életét Jézus és mások szolgálatának szánta és beteljesítette az elhívását.
Ez nem azt jelenti, hogy csak az ilyenfajta teljes odaadásban és lemondásban találhatjuk meg a sikert és a boldogságot, de jól szemlélteti, hogy a sikernek és a boldogságnak sok fajtája létezik.
A minap Oswald Chambers (1874-1917) skót evangélista és szerző következő idézete került az utamba: „Isten elhívása számunkra, hogy az Ő hűséges barátai legyünk és elvégezzük az életünkre szánt céljait.“ Egy olyan élet, ami elvégzi Isten céljait, legyenek ezek bármik, sikeres életnek hangzik és egy olyan ember, aki jó barátságban van Istennel, bizonyára boldog is.
Dióhéjban pont ilyen sikert szeretnék Audrey és ha már itt tartunk, a magam számára is.