Ó, mily fenségesen édes az Ő jelenlétének rejtekébe jönni és az Ő sátorában maradni. —David Brainerd (1718–1747), misszionárius az amerikai indiánok között
Légy csendben, és várj az ÚRra! – Zsoltárok 37:7
Mit tegyen a hívő a sötétség órájában? Maradjon csendben és figyeljen. Bízzon az Úr nevében és támaszkodjon Rá. Legyen csendben, ahogy az Írás mondja és várjon, hallgasson. Az első tennivaló, hogy nem teszünk semmit, csak várunk csendben. Ez ellentétes emberi természünkkwl, mégis ez a legbölcsebb dolog, amit ilyenkor tehetünk. Létezik egy mondás, ami szerint „Amikor zavarban vagy, ne siess.“ Más szóval, amikor nem vagy biztos abban, hogy mit kéne tenned, ne rohanj előre vakon, abban reménykedve, hogy talán valami jó sül ki belőle.
Maradj csendben és lásd, mit tesz majd Isten. Ahhoz, hogy megtudd, hogyan segíthet neked, először el kell csendesedned. Az aggódás sokszor hátráltatja Isten munkáját. Amikor bizonyos dolgok elvonják figyelmünket és szorongunk, Isten nem tud olyan jól dolgozni az életünkben. Isten békéje azonban képes nyugalmat adni az elmének és békét a szívnek.
Helyezd Isten kezébe a kezed és hagyd, hogy kivezessen a napfényre. Maradj csendben! Hagyd, hogy Isten dolgozzon! „Semmiért se aggódjatok, hanem… tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt;és Isten békessége meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.“ 1 — Virginia Brandt Berg (1886-1968), amerikai evangélista és lelkipásztor
Isten nem a messzeségből figyeli, ahogy küzdök a beszéddel. Jobban érdekli a mondanivalóm annál, minthogy csak félvállról figyeljen. Botladozó szavaimat lefordítja és pontosan azt hallja, ami bennem van. Sóhajomat és bizonytalan próbálkozásaimat ihletett prózának hallja. —Timothy Jones
Az én jelenlétem megy veletek és megnyugtat. — II. Mózes 33:14 (JKBF alapján)
Egyik nap a kisfiam bedugta kis fejecskéjét dolgozószobám ajtaján. Tudta, hogy munkaidőben nem szabad zavarnia. Emiatt a lelkiismerete zavarta egy kicsit, de azért kedves bogárszemeivel rám nézett és azt mondta: „Apa! Egészen csendben ülök majd, ha megengeded, hogy itt maradjak veled.“ Minden apa bizonyára kitalálja, hogy apai szívem nem tudott ellenállni egy ilyen módon tálalt kérésnek.
Ez az egyszerű eset nagyon elgondolkodtatott. Nem így vagyunk-e mi is Mennyei Atyánkkal? Annyira szeretnénk Vele lenni, a jelenlétében ülni! Ráadásul Őt nem tudjuk megzavarni sem, függetlenül attól, hogy mikor járulunk Elé! —Ole Hallesby (1879–1961), norvég keresztény tanító
Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! — Zsoltárok 55:23
A béke nem a bajok hiányából, hanem Isten jelenlétéből fakad. — Ismeretlen
Drága nyugtalan szív! Ne félj, mert a béke Isten mosolya,
Szeretete minden rosszat és szomorúságot helyrehoz,
Szeress, csak szeress, és nyugton várj még egy kicsit!
—Edith Linn Forbes (1865–1945)
Ismerd meg jobban Jézust, hogy gondjaidat Rá hagyva biztonságban érezd magad. Ahogy egyre jobban megismerjük Jézust, imáink egyre csendesebbek, magabiztosabbak és áldottabbak lesznek, hiszen csupán legjobb barátunkkal beszélgetünk a minket foglalkoztató dolgokról, legyen szó saját vagy mások szükségleteiről. … Imáink akkor válnak igazán békéssé, amikor rájövünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk azzal, hogy megbeszéltük Jézussal az ügyet. Attól a pillanattól kezdve a gondot Őrá hagytuk. Onnantól kezdve az Ő felelőssége.
„Egy kevés idő Jézussal
megnyugtatja a lelket,
az élet fonalát felszedve,
tökéletes egésszé szőve.“
—Ole Hallesby
Nem a stressz öl meg, hanem az arra adott reakciónk. —Hans Selye (1907–1982), osztrák-kanadai endokrinológus, akit a stressz kutatás „atyjaként“ tartanak számon
Nincs még egy olyan hely, ahol az elme annyira meg tudna újulni, mint titkos imáinkban, egyedül Istennel. Amikor hátat fordítunk a figyelmünket lekötő múlandó dolgoknak és Isten jelenlétében Isten dolgaira tekintünk, Isten átformáló ereje elkezdhet dolgozni bennünk és mi megváltozunk, megújulunk. —Virginia Brandt Berg
- Filippi 4:6-7↑