Tizenkét éves koromban édesapám azzal lepett meg engem és a húgomat, hogy egy merőben eltérő tervet jelentett be a nyári vakációra. Ahelyett, hogy megtervezte volna számunkra a nyarat, ahogyan azt korábban tenni szokta, nekünk adta a nyárra félretett pénzt és azt mondta hogy mi döntsük el, hogy hogyan fogjuk beosztani. Ha akarjuk, félre tehetjük, ha akarjuk, elkölthetjük vagy használhatjuk egy ötnapos tóparti vakációra. Egy rövid tanácskozást és imát követően közöltük Apával, hogy az öt napos vakáció mellett döntöttünk.

A döntés meghozatala után azonban elfogott a kétség. Mi van akkor, ha rossz döntést hoztam? Lehet, hogy sokkal jobb dolgokra is költhettük volna a pénzt. Röviddel ezután egy komoly tájfun sújtott le a térségre, ahol éltünk, úgyhogy a nyaralást el kellett halasszuk, ami tovább erősítette a bennem lévő kétségeket. Lehet, hogy túl nagy feneket kerítettem az egésznek?

Amikor megosztottam édesapámmal az érzéseimet, megnyugtatott, hogy bár szabadon megváltoztathatom a döntésemet, nem kell aggódnom, mert a félelmek és kétségek a döntéshozatal természetes velejárói. „Csupán azért mert bizonytalan vagy, nem biztos, hogy rossz döntést hoztál,“ mondta. Szavai bátorítást adtak, ezért úgy döntöttem, hogy Istenben bízva megvárom, amíg minden kidolgozódik az Ő tökéletes időzítése szerint. És lám, egy évvel később önfeledten élveztük a megérdemelt nyaralást a tónál!

Ezúttal azonban a szép emlékek mellett egy fontos tapasztalattal is gazdagabb lettem, ami többször is segített azóta, amikor komoly döntések előtt álltam.

Megtanultam, hogy nem igen létezik kockázatmentes döntés, ugyanakkor egyetlen bölcs döntést sem hozhatunk kockázatvállalás nélkül. Természetes dolog, ha nehéznek találjuk a döntéshozatalt, illetve ha aggódunk vagy bizonytalanok vagyunk a döntést követően. Az érzelmek ilyen vihara nem jelenti azt, hogy rossz hajóra szálltunk volna vagy, hogy a hajónk el fog süllyedni. Isten a mi horgonyunk és iránytűnk. Bízhatunk Benne, hogy nemcsak fenntart a vízen, de segít, hogy elérjünk a célállomásig, ahogyan azt Igéjében megígérte: „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.“ 1

  1. Példabeszédek 3:6